1. Van egy sziv mely érted sajog. Mit tegyek ha nélküled semmi vagyok. Mellém ülsz,mosolyogsz, én meg csak nézek az ablakon ki. Tudom,hogy ezt a napot sem rontsa el többé senki. Érzem, én is tetszem neked. Nem értem mért nem foghatom már mindig kezed. Ha ott lehetnék szivedben amely hely talán üres. Veled lennék akkor is mikor életed útja köves
2. Hiányzik valaki mellőlem. KI fogja kezem. Ki megért ha padlón vagyok. Ki nem hagy el ha lelkem sajog. Aki segit mikor bajba vagyok. Aki engem szeret nem amit tőlem kapott.
3. Nem érdemes sírni, ha gyötör a bánat Csak nevetnek rajtad, hogyha sírni látnak Hisz oly sok embert érdekelnek a könnyek Szegény fájó szív attól sem lesz könnyebb. És hogy köztünk most minden véget ért Utólag is mondom köszönet mindenért Ígérem, elfelejtek minden régi álmot S kívánok mással sok-sok boldogságot. S ha valaki megkérdezné tőlem Mit is jelentesz nekem, büszkén is De azt felelném semmi-semmi Csak az elmúlt szerelem. De ha ezután szembejössz velem Két szemem rád nevet És ha sarkon fordulok Fáradt arcomhoz nyúlok Egy könnycseppet elmaszálok. S ha valaki megkérdezné tőlem Mit jelentesz nekem, csak nagy sokára mondanám Könnyek közt fuldokolva Semmi-semmi csak az életem.
4. egyszer egy este megkeresett az ördög, azt mondta nem érti mért vagyok a földön, megkért hogy fogjunk össze,mennyünk le a mélybe, hogy tervét,amit kitalált együtt vigyük végbe, legyek hát ott mellette s uraljuk a sötétséget, hozzunk együtt a vilgába félelmet és kétséget, s én szó nélkül beleegyeztem s megfogtam a kezét, láttam az örömöt s az elszántságot gonosz tekintetén, azóta is lennt élünk,s sétálunk kéz a kézben álmomban sem hittem volna,hogy én leszek az ördög felesége
5.
Az élet könyve
van egy könyv egy nagy teremben,az életkönyve ez, sok-sok kép van benne,s millió fejezet, mely leírja az emberek életét,megmutatja mennyit érünk, benne van,a születésünk,s az hogy meddig élünk, leírja szomorúságunkat,vágyainkat,örömünk, megmondja,hogy ki lesz gazadag,s ki lesz szegény közülünk..
vérből vannak a betűi,nem egy színes költemény, hisz az is benne van,hogy az élet milyen kőkemény, kegyelen és visszataszító történetek sora, rablók,gyilkosok és elmebetegek kora..
egyik este arra jártam,s én is fellapoztam, sok mindent megértettem,amit eddig nem is tudtam, ráébredtem arra,hogy az élet nem csak játék és mese, mert szomorú volt a könyv,bánattal volt tele..
hátatfordítottam hát s el akartam indulni, de zajt hallorram,s muszály voltam megfordulni, kinyílt a könyv s egy sötét oldalt láttam, egyre világosabb lett,amint föléálltam..
elolvastam lapjait,s megtöröltem arcomat, egy képet láttam magamról,s mellette a sorsomat..
6. Miért?
Miért tetted ezt velem, hisz csak a tiéd voltam, Miért kelett megbántanod, én ezt nem akartam. Azt hittem, soha nem csalódom majd benned, Azt hittem, az életem veled lesz majd a legszebb.
De nem így lett, megcsaltál, Más karjában aludtál. Azon az éjjen, mikor ezt tetted, Szerelmem sírt, fájdalmam nevetett.
De miért? Kérlek áruld el nekem, Miért tetted, ezt velem kedvesem? Miért kellett ily rútul elbánnod velem? Miért van szívemben fájdalom, s nem szerelem?
Fáj, hogy azt mondod, mindenki hazudik, Fáj ha hozzám érsz, s fáj ha szemem álmodik. Azt mondtad, nincs más szívedben csak én, De nem, miért hazudtál, csak választ várok, MIÉRT?
Mert, én még midig úgy szeretlek, mint mást soha, Miért van szívem várának, ekkora ostroma? Miért hiszem el azt is, ha hazudsz? Talán mert nem tudok úgy élni, hogy eszembe ne juss!
6. "Ez a város messze van az édentől, kimaradtak a nagy csodák az életből. csak az álmok járnak vissza, úgy mint rég, csak az álmok vennék észre, ha elmennék! Mert jönnek a nappalok, múlnak az éjszakák Valami a szívemben még fáj"
7. Néha azt képzelem,hogy itt vagy mellettem,
Ó bár így lenne,drága szerelmem!
Nem bírlak kiverni fejemből.
Nem bírlak elűzni szívemből.
Szeretnélek mindig átölelni,
Szeretnék mindörökké veled lenni.
Bár tudom,hogy nem lehet,
Hisz nem viszonzod irántad való szerelmemet.
De kérlek adj egy esélyt nekem,
Mert csak bánat nélküled az életem!
Ez az első versem szeretném ha elmondanátok mit gondoltok róla
8.
Nagyon sajnálom, amit tettem, Annyira rossz nekem, hogy már nem vagy mellettem. Gondolatom, képzeletem, még mindig téged kutat, S, próbálok keresni a búból, egy kivezető utat.
Rájöttem, hogy többet érsz nekem, mint maga az élet, Hisz, az te vagy, csak te aki engem éltet. Bármit megtennék, ha újra enyém lennél, Mindenem odaadnám, ha mint rég, úgy szeretnél.
Bármit is teszek, mindig rád gondolok, Bárhova is megyek, téged látlak, ott. Soha-de soha nem foglak elfelejteni, De téged KICSIM, mégegyszer nem akarlak elveszíteni!
9.
Mért nem tudtál...?
Mért nem tudtál szemedel szemembe nézni? Hisz azt mondtad fontos vagyok Mért nem tudtál kezeddel kezemhez érni? Hisz azt mondtad kellek neked Mért nem tudtál testeddel testemhez érni? Hisz azt mondtad kívánsz Mért nem tudtál velem nevetni? Mért nem tudtál öröké szeretni? Hisz azt mondtad sose fogsz feledni
10. Végre észrevettél a fényes csillagok közt, Tudom nem tévedtél,hisz' a szíved is így dönt. Hideg az éjjel,bárcsak ott lennék Veled, A perceket is számolom,nem bírom már nélküled. Forró a tested,szavak nélkül is beszél, A levegő perzsel, a szerelem mától újra él.
11. Egy emberért élek Egy emberért lélegzem Egy emberért kelek Egy emberért alszom Egy emberért eszem Egy emberért iszom Egy emberért érzem az illatokat Egy emberért teszem mit teszek Egy emberért megyek el innen Egy emberért halok meg Egy emberért hagyom el ezt a világot Egy emberért maradok egyedül Egy emberért nem vagyok boldog Egy emberért éltem Egy emberért leszek Egy emberért vagyok Egy emberért voltam S MOST EGY EMBERÉRT MEGHALOK!!!!!!
12.
Az vagy nekem mint testnek a kenyér
lelke miattad örök tűzben ég,
csak az enyém légy ,azt szeretném,
érted az összes fiút (vagy csaj)elfeledném,
A szerelem csordultig betölt nincs már nem is szeretnék más gyönyört!!!
13.
Szeretnék,
szeretve,
szeretőt,
szeretni,
szebed-e,
szívemnek,
szívedhez,
szegődni??
szolj,
szám,
szerelmes ,
szavakat,
szerelmes,
szívem
százfelé,
szakad
SZERETLEK
14. Homokba írtam kedvesem nevét, de jött a hullám s rajzom elsöpörte: leírtam újra minden betűjét, de jött a dagály s munkám eltörölte. Hiú ember, hiú vágy - szólt pörölve a lány - megfogni a pillanatot, hisz magam is így omlok egykor össze és nevemmel együtt elpusztulok. Tévedsz! - felelte: - híred élni fog, ami porba hal, az csak földi lom, szépséged a dalaimban lobog s dicső neved a mennybe fölírom. S ott szerelmünk, bár minden sírba hull, örökké él s örökké megujul.
15. ÁLOM
álmomból felkelve:milyen az élet? szeretni szeretnélek.mindig csk téged. elmentél tőlem,egy viharos északán. utánad csak a bánat,könny maradt rám.
félve nézem a csillagos eget,mert minden csillag egy képet mutat nekem. rövid az idő.rövid az élet. még egyszer látni szeretnélek téged.
álmomban minden szép és jó.mikor felébredek úgy érzem belehalok. az élet kemény és fájdalmas.ne feledd,csak téged SZERETLEK,CSAK TÉGED
15.
Boldogság
Szeretnék egyszer boldog lenni, Zord szívembe szerelmet lelni. Ezerszer próbáltam a szerelmet keresni, Rájöttem,hogy csak benned tudtam meglelni. Egész este azon töprengtem, Tán megtudsz e szeretni engem? Látlak mindennap és percben, Egyszersem tudom levenni rólad a szemem. Köszönöm neked,hogy megtaláltalak,de az a kérdés te megtaláltál engem?
16.
Furcs a világ és furcsa az élet, Furcsa, hogy velem vagy, És furcsa, hogy félek. Félek a holnaptól és félek a mától, Hogy eltiporhat engem bárki és bárhol. Nem értem az életet, És nem értem a végzetet. A sorsunkat mi írjuk vagy ez már elrendeltetett? Furcsa az élet, de még furcsább a halál, Tudom hogyha kell, úgyis megtalál!
Rövid versecskék
Egy élet a földön,egy élet a szívben,
elégek a szerelem tűzében,
éget a szerelem,éget a vágy,
a BOLDOG élethez szökségem van RÁD!!!!
Nem kívánom azt ,hogy szeress,
azt se,hogy fájdalmadban emleges,
én nem leszek más,csak egy hűséges barát,
aki másra néz és mindig TÉGED LÁT
Csalódni abban ,kit szívböl szeretünk,
szívünk meghasad hiába nevetünk,
dacolni némán,hogy nem fáj ha nincs tovább,
miközben zokog ébredünk MINDEN ÉJASZKÁN!!
Ne sírj,ha valami fáj,
ne sírj,ha bánat nyomodban jár,
ne sírj,ha hiba szeret,
hisz egy fiú (se lány) sem érdemel meg könnyeket! |