A f taln a Fld leggyakoribb, legignytelenebb s leginkbb lenzett nvnye. Radsul gyomokkal vegyesen n, s sokan hajlamosak gy tekinteni r, mint egyfajta gyomra. Pedig ht csak ahol mg a f sem n, ott becslik igazn... Megkti a talajt, visszatartja a nedvessget, s egyszeren - szp. mint minden isteni teremtmny. Aztn trtnt egy napon, hogy a vilgsajtt bejrta egy kp. Egy kutyt brzolt, amelynek szre helyett f ntt. Szp, zld f. A tudomnyos vizsglatok szerint egy sajtos mutci keletkezett, a f szimbizisban l az llattal, rkzld, s nagyjbl ptolja az elhullott szrzet funkciit, azzal a klnbsggel, hogy sajt fotoszintzise rvn rszben nellt, illetve hozz is jrul a kutya anyagcserjhez. A tbbsg mindssze biolgiai rdekessgnek tekintette az egszet, vagy kacsnak, komolyan csak akkor figyeltek fel maguk a tudsok is, amikor az els ember kpt mutattk a televzik. Az els embert, akinek haja s szrzete helyett ds pzsit burjnzott. Az illett elklntettk, de gy ltszik ksn, mert a fbetegsg az influenzhoz hasonl gyorsasggal terjedt. Sokan ngyilkosok lettek, amikor megpillantottk nmagukat a tkrben, vagy szeretteiket egyik naprl a msikra elzldlni lttk, de amikor kiderlt, hogy a dolgot meg lehet szokni. egytt lehet lni vele, a zld lett a divat. Az emberek csndesebbek, szeldebbek, megrtbbek lettek. A fodrszok fnyrgpeket vsroltak, a hlgyek sajtos ffrizurkat hordtak, a szerelmesek nha lelegeltk egyms fejt. Tz v mltn mr kikzstettk azokat a prikat, akiknek fejn haj ntt. Szerencsre kevesen voltak. |